Sziasztok. Kicsit rövid, kicsit sokat késtem. Bocsi :S Igyekszem többet frisselni de nem hiszem h tudok majd gyakrabban hozni. Puszi: Cassie B.
(...) Nem akartam bántani senkit és semmit. Csak csendesen ki akartam osonni a hátsó kapun, mindenféle ceremónia és következmény nélkül, hogy aztán meg se álljak az óceán túlsó partjáig.
Elizabeth M. Gilbert
Bella szemszög
A kocsimban ültem, az út szélén parkolva, miközben egy-egy autó elhúzott mellettem. Az ablakok teljesen le voltak húzva, a szememet lecsuktam, és mélyeket lélegeztem. Halk susogás ütötte meg a fülemet. Akár a szél is lehetett volna, de bekúszott az orromba Edward illata. Nem nyitottam ki a szemem. Fölösleges volt. Így is láttam magam előtt ajka vonalát, szeme színét, arca formáját. Tudtam, hogy fél fejjel fölém magasodik, és azt is, hogy engem bámul.
- Csúnya szokás a bámulás -jegyeztem meg.
- Én... s..s..sajnálom -motyogta.
- Ne kezd te is a dadogást.
- Az a Jorden... -kezdte gyűlölettel a hangjában, de én félbeszakítottam.
- Ezt el se kezd. Nincs jogod féltékenynek lenni valakire, akivel beszéltem öt mondatot. Pláne, hogy 200 éve híredet sem hallottam. Pláne, hogy te mentél el süttetni a seggedet Californiába.
- Honnan...?
- Honnan tudom? Nem volt nehéz kinyomozni. Megjegyezném, hogy az, ha lehagyod a nevedről a "Cullen"-t az nem a legjobb álca. Most pedig szeretném, ha kiszállnál a kocsimból -szomorú szemeit rám függesztette, de engedelmesen kiszállt. Ráléptem a gázra, és elhúztam.
3
óra múlva, E/3, Belláék lakása (
a "mesélő" úgy mondja el az egészet, mintha Bella nézőpontján osztozna. értsd: Tanya egy hülye ribanc, és az egész Cullen találka egy akkora hülyeség mint a ház :D)
Bella és Tanya között egy láthatatlan fal húzódott, mikor egymás mellett ültek a kanapén, és mindketten a híreket bámulták. A falat Bella hozta létre, mert tudta, hogy Tanya bármelyik pillanatban neki ugorhat, mint egy órával ezelőtt, mikor egy durva beszólással illette Tanya modorát.
Olyan a modorod, hogy azok a rühes farkasok is megirigyelhetnék akik egész nap zabálnak a határ túloldalán. Pontosan ezt mondta. Persze tudta, hogy azok a "rühes farkasok" nem is zabáltak egész nap, de Tanya iszonyatosan érzékeny volt a farkas dologra húga, Irina miatt. Mondjuk az tény, és való volt, hogy a falkának szörnyű volt a modora. Fél órája Tanya családja is megérkezett pontosan másfél órával később mint az a ribanc. Most mindenki feszülten ülte körül a két lányt, és a Cullen családot várták. Persze, hogy Vicky ötlete volt. Vega találkozó. Fantasztikus ötlet.
- De ugyebár a te megbízhatatlan természeteddel nem is csodálom, hogy ilyen béna vagy. A képességedet sem tudod kezelni -mondta gúnyosan Tanya. Amióta csak itt van, minden 15 percben egy szurkálódó megjegyzéssekkel illette Bellát. A Cullen család abban a pillanatban lépett be a házba, mikor Bella dühösen felpattant, és szembefordult Tanyaval.
- Mondd most! Mondd ha mered! -sziszegte.
- Gyönge vagy Bella! Nem csoda, hogy Aro elküldött! Félt tőled. Mert még arra se vagy képes, hogy normálisan irányítsd! 200 év alatt nem tudtad megtanulni a nyomorult képességeidet! -mondta gúnyosan mosolyogva. A barna hajú lány, eddig csak sápadt volt, de most tekintete elfeketült. Vicktoria látott valamit amit a szemében, amit eddig soha. És a szobában mindenki észrevette.
- Fogd be Tanya! -mondta reszkető hanggal Vicky. -Valamit nagyon elcsesztél. Nem kéne tovább csinálnod.
- Épp itt az ideje, hogy valaki móresre tanítsa a Volturi szeme fényét! -mondta gyűlölettel teli hangon. Egyszer csak a semmiből hatalmas villám csapott le a ház mellé. Mindenki összerezzent aki a szobában volt. Bella egész testében remegett.
- Hagyd abba! -kiáltott rá. A hangja felismerhetetlen lett a dühtől, az arca meg egyre ijesztőbbé vált.
- Fáj az igazság drágaságom? Fáj, hogy mindent elpusztítasz amit védeni akarsz? Katasztrófa vagy Isabella, és az is maradsz! Nem tudom az a vén vámpír mit látott benned... Hogy bátor vagy? Inkább ostoba! Nem tudsz semmit átgondolni, és mindenkinek bajt hozol a fejére! Mindent elcseszel amihez egy újjal is hozzá érsz!
- Nem kell félned
Drágaságom! Téged úgy is el tudlak "cseszni", hogy nem érek hozzád -mondta mézesmázos, gúnyos hangon, majd mélyen Tanya szemébe nézett aki felemelkedett a földtől. Feje hátra hanyatlott és hörögve próbált levegőt venni. Igazából a vámpírnőnek nem volt szüksége levegőre, de úgy érezte ha nem tud lélegezni, megfullad. Bella elkapta a tekintetét, mire Tanya a földre esett.
- Ez is azt mutatja, hogy mennyire nem vagy képes uralni az érzéseidet -vigyorgott, mint egy idióta.
-Tanya, abba kéne hagynod -szólalt meg Carlise remegő hangon. Mindenki félt Bellától a szobában kivéve Vicktoriát és Edwardot. De nem volt mersze odamenni volt szerelméhez, Vicktoriával ellentétben. Ő odalépett Bellához, és átkarolta a vállát.
-Nem éri meg -suttogta Bella fülébe olyan halkan, hogy csak ő halhassa. Bella felnyögött. Tudta, hogy abba kéne hagyni. De nem tudta megállni. Nem volt képes. A nappaliban lévő ablakok egyesével robbantak ki a helyéről, a szobát megvilágító villanykörte szikrákat szórt mikor felrobbant. Hallani lehetett, ahogy a konyhában és a fürdőszobákban lévő csapok megindulnak. A konyhából gőz szivárgott ki. A víz forrni kezdett. Alice és Esme úgy nézett ki mint aki menten elájul. Pedig ez fizikailag lehetetlenség volt.
-Mindent elrontok. Minden amihez bármi közöm van az elcsesződik. Mindent megbánok. Azt akarom, hogy Legyen Mit Megbánnom -sziszegte vissza Bella. De ezt az egész szoba hallotta.
-Bella ne hü1yéskedj már! Ez egyáltalán nem igaz -jelentette be David élesen. -És ezt mindketten tudjuk. Ha magadnak nem nekem higgy! Hallod?! Nekem! -kérlelte őt.
-Nem megy David. Nem. Nem. Nem. Nem -fulladozta. Egész testében remegett, a fejét olyan hevesen rázta mintha az élete is ezen múlna. A vihar Forks felett egyre jobban tombolt. Villámok csaptak le a közelben, a szél gyökerestül csavarta ki a fákat. Bella igyekezett egy kicsit lenyugodni, tényleg igyekezett. De nem ment neki. Minél jobban próbált lenyugodni annál jobban kikészült. Tanya megremegett vagy ájultan esett össze. Bella képessége elszabadult, elkezdte elszívni Tanya életerejét...
